Sonja Leopold bécsi csemballista, Tina Zerdin pedig szintén Bécsben élő, azonban Szlovén nemzetiségű hárfaművész, akik az Airborne Extended quartet felét képezik. Programjukon régi- és újzene egyaránt szerepel, fókuszban elsősorban osztrák zeneszerzők és zeneszerzőnők műveivel. A két művész közös hangversenye a hárfa és a csembaló ritka párosítására épül. A műsor gerincét jellemzően a barokk és a kora klasszicizmus korának repertoárja alkotja, különös tekintettel a 18. századi szonátákra és átiratokra. Az előadás szakmai különlegessége a pengetős és a mechanikus billentyűs hangzás közötti kontraszt és fúzió bemutatása. Tina Žerdin – hárfa (a Magyar Állami Operaház szólóhárfása) Sonja Leipod – csembaló / billentyűs

Dresch Mihály tavaly ünnepelte a 70. születésnapját. Nem tartja magát műfajteremtőnek, pedig nagyon is az: nincs még egy jazzalkotó, aki így ötvözné az amerikai fekete jazz harmóniavilágát és improvizációs technikáját a magyar népdalkinccsel és lelkülettel. Akinél e két eltérő világ ennyire míves és természetes egységet alkotna. Aki tényleg ennyire hamisítatlan „magyar jazzt” játszana. 1984-ben alapította meg saját zenekarát, a Dresch Quartetet, amely ugyan az elmúlt közel negyven évben többször átalakult, de amellyel azóta is töretlenül járja a maga egyéni, másokkal nehezen rokonítható útját. Rendszerektől, politikai kurzusoktól függetlenül. Hisz a lényeg számára sosem változott. Ahogy 2009 szeptemberében a Magyar Nemzetben

Mit jelent nekünk József Attila? Ismerjük az életét. Van kedvenc versünk tőle. Életszakaszainkban újra- és újraértelmezzük sorait. De ritkán gondolkozunk el azon, hogy milyen pusztító szenvedély és szeretni vágyás élt benne. „József Attila az őrület erejével, egy-egy szavával néha mélyebbre nyúlt, mint bárki más előtte” – írja róla naplójában Márai Sándor. Ebből a mélységből merít Vecsei H. Miklós, innen próbálja megmutatni a költő életútját, szerelmeit és versrészleteit.   A darab 2018 óta fut a Vígszínház repertoárján, amelynek utaztatható verziójában a Platon Karataev frontembere, Balla Gergely is szerepel.   Vecsei H. Miklós (qjúb) Balla Gergely (Platon Karataev)

DOLÁK-SALY RÓBERT ABSZURD DÉLUTÁNJA Abszurd figurák / Jelenetek / Dolák-dalok / Diafilmek   Az előadás különlegesnek mondható, hiszen fent nevezett alig szerepel benne. Sokkal inkább meghívott vendégei népesítik be a színpadot: Megjelenik a legendás Besenyő család „zsenilis” öregje, Anti bácsi, aki a közönség hölgy tagjait próbálja jobb belátásra bírni. Színpadra lép Naftalin Ernő, ötletológus, aki viszont tudományos előadása ürügyén piszkálja a közönséget. Feltűnik a harsány Leopold-mester, aki legsikeresebb diafilm-vetítéseit közvetíti élőben és halóban, bármit is jelentsen ez. A szerző válogat legnépszerűbb dalaiból, sőt, még elő is ad közülük néhányat. A helyi adottságoktól függően megjelenhet Boborján is, aki jó szokásához

Weöres Sándor 1913. június 22-én Csöngén született. Születésének 100. évfordulóján ünnepi istentiszteletet tartottak a csöngei evangélikus templomban. A szertartáson Fabiny Tamás püspök prédikált, aki felkérte Gryllus Dánielt, hogy citerával kísért Weöres dalait énekelje el a beszéd részei között. Ez a „dialógus-prédikáció” az alapja a most már számos helyen elhangzott előadásnak. A műsorban felelevenítik az előadók személyes emléke a költőről, és újabb Weöres – dalok is elhangzanak.

Magyar Honvédség Légierő Zenekar – Térzene A Légierő Zenekar, most már ötödik éve tér vissza hozzánk minden évben, a látogatók nagy örömére. Az istentisztelet előtt szabadtéri koncertet adnak, minden évben valami mással lepik meg a közönséget.